Továbbra is betiltanák a TikTokot Amerikában
A bíróságok sem segítik a kínai céget.
Peking erőteljes ellenlépéseket ígért, miután az Egyesült Államok új fegyvereladásokat hagyott jóvá Tajvannak.
Nyitókép: Jimmy Beunardeau / AFP
Több kínai haditengerészeti és parti őrségi alakulat vonult fel a Tajvani-szoros és a Nyugat-Csendes-óceán vizein – közölte hétfőn Tajvan védelmi minisztériuma, miközben a sziget Kína lehetséges katonai hadgyakorlataira készül – tudósít a CNN.
A tajvani hadsereg azonosította a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) keleti, északi és déli hadszíntéri parancsnokságaihoz tartozó hajókat és parti őrségi járműveket, amelyek beléptek a körzetekbe.
Ez a katonai mozgás néhány nappal azután történt, hogy Tajvan elnöke, Lai Ching-te, nem hivatalos megállókat tett Hawaii-on és Guam szigetén egy egyhetes csendes-óceáni körút során, amely pénteken ért véget.
Kína élesen bírálta Lai útját, „szeparatistának” nevezve őt, különösen azután, hogy az Egyesült Államok új fegyvereladásokat hagyott jóvá Tajvannak. Peking erőteljes ellenlépéseket ígért.
Tajvan elutasítja Kína területi követeléseit, miközben Peking továbbra is azt ígéri, hogy „egyesíti” a szigetet a szárazföldi országrésszel, és nem zárja ki az erő alkalmazását. Tajvan védelmi minisztériuma hétfőn bejelentette, hogy harckészültségi gyakorlatokat indított, hogy ellensúlyozza a PLA tevékenységeit.
„Minden egyoldalú provokáció aláássa az indo-csendes-óceáni térség békéjét és stabilitását. Minden szürke zónás behatolásra válaszolni fogunk, és biztosítjuk nemzetünk biztonságát” – írta a minisztérium a közösségi média platformján.
Ezt is ajánljuk a témában
A bíróságok sem segítik a kínai céget.
Egy magas rangú tajvani tisztviselő szerint a kínai haditengerészet jelenlegi telepítése szélesebb körű, mint az idei év korábbi gyakorlatai. A kínai hadihajók ezúttal nem Tajvan körül csoportosulnak, hanem az első szigetzóna, például Japán, Tajvan és a Fülöp-szigetek stratégiai tengeri térsége feletti ellenőrzés megszilárdítására törekszenek.
Kína emellett hét légtérzónát jelölt ki Zhejiang és Fujian tartományok keleti partvidékén, amelyek Tajvantól északra és északnyugatra fekszenek, ezzel is korlátozva a légiközlekedési mozgásokat.
Ezt is ajánljuk a témában
Donald Trump néhány nappal ezelőtt egy posztjában előrevetítette, hogy hivatalba lépése napján új védővámot vetne ki a Mexikóból, Kanadából és Kínából érkező árukra. Mi lehet az újabb vámháború következménye? Mi várható Peking részéről?
Lai Ching-te körútja során – amely a Marshall-szigetekre, Tuvalura és Palau-ra is kiterjedt – a tajvani vezető hangsúlyozta a demokrácia védelmének fontosságát. Guam szigetén tartott beszédében arra kérte a hasonló gondolkodású országokat, hogy „soha ne hajoljanak meg a totalitarizmus előtt”.
Lai telefonbeszélgetést folytatott az Egyesült Államok képviselőházának elnökével, Mike Johnsonnal, aki szintén támogatásáról biztosította Tajvan demokráciáját.
Peking a múlt héten végig élesen kritizálta Lai utazását, és kijelentette, hogy „határozott és erőteljes lépéseket” tesz szuverenitása és területi integritása védelmében.